-Hé, Danze!- szólt hozzám valaki, majd a füzetem hirtelen eltűnt előlem.- Te komolyan tanulsz?- röhögött a képembe Dereck.- Csak nem íratja meg fél óra alatt a négy oldalas dolgozatot!
-Viszont, ha mégis, szeretnék tudni mindent!- kaptam ki a kezéből, majd lehajtottam a fejem. Még láttam, hogy vállat ránt, majd vissza indul a helyére. Miért kell ilyenekkel egy órán lennem?
Hirtelen kicsapódott az ajtó, majd Mr Trassel jelent meg dühös arccal.
-Azonnal üljetek le!- szólt ránk, aztán lassan a tanári asztalhoz sétált.
Lassan fellélegzett, utána végig nézett az osztályon.
-Ne haragudjatok. Feszült vagyok - szólalt meg.- Ma két diákom is ott hagyta a szakkörömet és ideges lettem, mivel a földrajz tanár lebetegedett és nekem kell megtartanom 8. órában a 10-eseknek az órát. Értitek, egy biológia tanár egy földrajz órát. Nevetséges...- sorolta tovább a problémáit.
Mr Trassel jó fej, szinte mindenki bírja - csak azok akik legalább hármasra állnak biológiából, és nálunk mindenki legalább négyes belőle -, ezért amikor elborul az agya, nekünk kötelességünk végig hallgatni. Mi vagyunk az egyetlen normális osztálya. Ha nem panaszolhatja el magát, mindenki rosszul jár.
Az egész órát végig beszélgettük. Mr Trassel lenyugodott miután sikeresen lenyugtattuk, hogy ő milyen nagyszerű tanár és, hogy mennyi mindenre képes...
Igen. Most sokan benyaliztak. Sokan. Szinte már nevetséges, hogy hogyan.
Végül nem íratta meg a dogát, sőt azt mondta, hogy, ha következő órán aki megírja jelesre, kétszer írja be a naplóba. Mondtam már, hogy Mr Trassel a kedvenc tanárom?
[---]
Haza felé sétáltam, mikor felkapta a hirtelen jött szél a hajamat. Miután sikerült lelapogatnom, körbe néztem, majd felsóhajtottam.
Messze van még az a haza.
Mivel péntek van, suliból siettem edzésre, de még elintéztem pár dolgot otthon (lepakolás, átöltözés, egy gyors puszi anyának). Rohantam máris edzésre, de lerobbant a kocsim így dühöngve kértem meg Cassie-t, hogy legyen szíves elvinni. Ez még így jó is volt csak már értem jönni nem tudott. Szóval most gyalogolhatok 6 háztömböt. Természetes, hogy a buszt is lekéstem. Ki lennék, ha nem így lett volna?
Mindegy, a negyede már meg van. Egyszer biztos haza érek.
Amúgy szeretek sétálgatni ősszel. Főleg szeptemberben : kellemes szél fúj, színekben pompáznak a fák, a még itt maradt madarak is szépen csiripelnek.
Írnom kéne egy verset. Vagy bármint.
Mélyen beszívtam az őszi levegőt, majd becsuktam a szemem és átadtam magam a körülöttem lévő hangoknak.
Kezdetnek leírtam a kedvenc dalom kedvenc sorait.
[---]
Otthon Cece várt karba tett kezekkel. Mellesleg, a szobámban. MIT KERES CECE A SZOBÁMBAN? Ezt meg is említettem neki.-Én csak beszélgetni szeretnék a húgommal, ha már el se meséli, hogy randin volt!- mosolyodott el a komoly mondata végén.
-Jaj - legyintettem, majd letettem a táskámat az asztalomra.
-Naaa, mesélj - nézett rám könyörgő szemekkel.
-Csak ittunk egy shake-et, aztán beszélgettünk - ültem le mellé az ágyra.
-Helyes?- érdeklődött mosolyogva.
-Láttál múltkor Eathan-nel. Tudod, a suli udvarban. Amikor egy srác odajött hozzám. Na ő az - vigyorogtam rá.
-Ó, te jó ég! Ő nagyon helyes!- kapott az arca elé, mintha fel akarna sikítani.
-Ki helyes?- állt meg az ajtóban Cassie, majd miután végig nézett Cece-n, rám mosolygott.- Shean Madder?- kérdezte keltelés nélkül.
-Igen - mosolyogtam vissza, mire belépett a szobámba, majd lassan becsukta az ajtót. Anyu nincs itthon, mindegy.- Amúgy meg hogy-hogy itthon vagy?- értetlenkedtem.
-Most jöttem meg, épp a fürdőbe indultam mikor meghallottam Cece-től a helyes szót. Muszáj volt ide jönnöm - nevetett fel.
Hát, igen. Cece nem túl gyakran használja ezt a szót. Nagyon ritka az olyan fiú, aki neki ő bejön. De ő az enyém!
-Na és mikor mentek újabb randira?- érdeklődött Cass hatalmas szemekkel.
-Holnap - mondtam ki egy kis idő után, mire mindketten felsikítottak.
Hirtelen felpattantak a helyükről - mellőlem - aztán elém álltak.
-Ez...ez...- nézett Cece Cassie-re, mosolyogva.
Egymásnak háttal fordultak, majd egyszerre mondták :
-Szerelem!
Még mutogattak is, hogy hatásosabb legyen.
-Még semmi sem biztos!- törtem össze a kis álomvilágukat.- Csak randizunk! Nem járunk!- világosítottam fel őket.-Ez akkor is nagy dolog!- nevetett fel zavartan Cece, majd leült mellém és átölelt.
-Camy, az első pasi igen is fontos!- csatlakozott Cass is, és utánozta a cselekedetet.
-Shean, nem is az első - értetlenkedtem.
-Sandy nem számít!- szólt rám.- Shean fontos lehet még neked - mosolygott rám.
-Ez nem igaz - mondtam nyugodtan.- Vagyis nem tudom...- nevettem fel.
-Na és mikor fogod bemutatni nekünk?- érdeklődött kisebbik nővérem.
-MÉG NEM IS JÁRUNK!- kiáltottam fel.
-Még - emelgette a szemöldökét idősebbik nővérem.
-Igazán a lényeget ragadtad meg - ráztam meg a fejem, majd felálltam az ágyról.- Mi lenne, ha most magamra hagynátok? Szeretnék lezuhanyozni és aludni! Fáradt vagyok - jelentettem ki, mire mindketten felpattantak.
Kaptam még egy-egy ölelést, majd egy "jó éjt" mondattal és egy mosoly keretében magamra hagytak.
-Imádlak titeket - mondtam magamnak, majd előszedtem a pizsimet.
Egy sóhajtás keretében átballagtam a fürdőbe, ott pedig bezártam az ajtót.
Belenéztem a tükörbe és észre kellett vennem, hogy mosolygok. Ó, most beleültették a bogarat a fülembe! Shean-re gondolok! Hé! Én Shean-re gondolok...
